Lassan két éve annak, hogy az első pletykák napvilágot láttak a Microsoft első és eleddig egyetlen konzoljáról, az Xboxról. 2000 tavaszán kezdtek terjedni azok a hírek, melyek szerint az irodai és otthoni számítógépek után a redmondi cég a nappalikat is meghódítaná.
Az előző évszázad utolsó évének márciusában derült ki, hogy az Xbox videohardverére kiírt pályázatot az NVIDIA nyerte el a Gigapixellel szemben. Később kiderült, hogy a grafikus chip mellett a kaliforniai cég szállítja majd a készülék második legfontosabb áramkörét, a hangprocesszort is. Az NVIDIA nem kevesebb, mint 200 millió dollár előleget kapott a Microsofttól a chipek megtervezésére és gyártására, a megállapodás hírére a cég részvényárfolyama pedig az egekbe szökött.
Az E3 kiállításon a Microsoft igen komoly listával rukkolt elő, melyen az Xboxot támogató fejlesztők és kiadók neve szerepelt. A főként japán konzolokra dolgozó távol-keleti vállalatokon kívül gyakorlatilag az összes ismert stúdió képviseltette magát ebben a sorban, élen a legnagyobb kiadókkal, mint például az Electronic Arts. A redmondi gyártó -- biztos, ami biztos alapon -- megvásárolta a Halo című akciójátékot fejlesztő Bungie-t, és "rávette", hogy a PC-s világban régóta várt programot elsőként Xboxra készítsék el.
A szakma meglehetősen szkeptikusan fogadta az Xboxot, egyfelől azért, mert 2000-ben került piacra a világ legsikeresebb konzoljának, a Sony PlayStationnek az utóda, a mindennél nagyobb őrületet kiváltó PlayStation 2, másrészt pedig a Nintendo háza tájáról is elkezdtek szivárogni a hírek a Dolphin nevű konzolról, amely végül GameCube néven került piacra. Az elemzők úgy vélték, hogy -- az akkor még -- háromszereplős piacon (Sony, Nintendo, Sega) semmilyen babér nem terem majd a redmondiaknak.
Még mindig 2000-et írtunk, amikor kiderült, hogy a Microsoft a Flextronics-ot bízta meg az Xbox gyártásával. A távol-keleti cég az európai piacra szánt konzolokat Magyarországon, a sárvári üzemben állítja elő, az amerikai piacot pedig a mexikói gyár látja el konzolokkal.
2001 januárjában további események következtek. A Microsoft megkezdte a konzol bétatesztelését és megjelentek az első képek is a konzolról. A zöld-fekete doboz aztán hivatalosan is bemutatkozott a Consumer Electronics Show rendezvényen, ahol személyesen Bill Gates, a Microsoft társalapítója és igazgatótanácsának elnöke lebbentette fel róla a fátylat. Bár a hardver akkoriban még nem volt végleges, a technológia demók egyre több kételkedőt győztek meg arról, hogy a Microsoftnak igenis van keresnivalója a konzolpiacon.
Január végén történt még valami, ami nemcsak az Xboxra, hanem az egész konzolpiacra nagy hatással volt. A Sega bejelentette, hogy a gyenge eladások miatt befejezi a Dreamcast gyártását, véglegesen kivonul a hardverpiacról és a jövőben kizárólag játékfejlesztéssel kíván foglalkozni. A japán gyártó terveiben a Sony és a Nintendo készülékek mellett az Xbox támogatása is szerepelt.
2001 tavaszán a Microsoft újabb és újabb szoftverfejlesztőkkel kötött megállapodást az Xbox támogatásáról. Ekkor jelentek meg az első hírek az amerikai kereskedelmi megjelenés dátumáról, amit október 26-ára időzített a gyártó. A redmondiak bejelentették, hogy félmilliárd dollárt szánnak az Xbox marketingjére.
A májusban rendezett E3 kiállításon hivatalosan is bejelentették az Xbox kereskedelmi megjelenésének időpontját valamint a konzol árát. A Microsoft november 8-ra tűzte ki a premiert, a végfelhasználói árat pedig 299 dollárban állapították meg. Akkoriban pont ennyibe került a nagy rivális PlayStation 2. A redmondi cég azt is közölte, hogy 600-800 ezer gépet szállít a megjelenés napjára és 1,5 millió darabot kíván eladni az év végéig.
Időközben számos pletyka kapott szárnyra a konzolok gyártási problémáival kapcsolatban. Bár a Microsoft természetesen minden ilyen jellegű híresztelést tagadott, később mégis elhalasztották a piaci megjelenést. Az Xbox egy héttel a tervezett premier után, november 15-én került az üzletek polcaira. A premiert a New York-i Time Square-en tartották, ahol az első vásárlók személyesen Bill Gates-től vehették át az Xboxokat. A megjelenés napján összesen 19 játék állt a vásárlók rendelkezésére, köztük a már említett Halo.
A játékosok kitörő örömmel fogadták a terméket, amit mi sem bizonyít jobban, hogy a Microsoft még mindig nem képes kielégíteni a keresletet. Piaci felmérések szerint az Xbox volt miden idők legsikeresebben induló konzolja, a Credit Suisse felmérése szerint az Xboxból két hét alatt 556 ezer darabot adtak el, amelyekhez a vásárók összesen 1,32 millió szoftvert vettek meg. Ráadásul az Xbox rendelkezett bevezetésekor a legerősebb játékkínálattal, legalábbis erre utal, hogy a konzol vásárlói átlagosan 2,4 programot vettek meg a géphez az első két hétben. A PlayStation 2 és a GameCube vásárlói átlagosan 1,9 jétékot vásároltak a megjelenés utáni két hétben.
Bár a hivatalos európai megjelenés csak március 14-én esedékes, az X-Multimediashop jóvoltából már Magyarországon is kapható az Xbox, igaz egyelőre csak az amerikai NTSC verzió. |